Makó egykori zsidó közössége az Alföld legősibb és egyben legjelentősebb közössége volt. Ma már csupán az ortodox zsinagóga áll, amelyet 1895 körül építtettek romantikus stílusban. A 2002-ben felújított épületegyüttes az ország második legnagyobb ortodox zsinagógája. A mellette lévő épülettel – melyben többek között a téli imaterem volt – szoros egységet alkot. Jellegzetessége kétszintes női karzata, […]

Részletek

Az organikus építészet talán legkiemelkedőbb képviselőjének 12 épülete található Makó városában, ami egyedülálló és sehol máshol nem található, s városunknak sajátos turisztikai vonzerőt jelent. Makovecz Imre (1935-2011) Kossuth-díjas magyar építész a Hagymaház rekonstrukciója kapcsán került kapcsolatba Makóval. A munkakapcsolat hosszú távú együttműködéssé alakult. Az építőművész irodája személyesen vagy munkatársai segítségével a Hagymaházon túl feladatot vállalt […]

Részletek

Makó legősibb építészeti emlékét a város legmagasabb pontján, egy ősi kunhalmon, 1734 előtt Jankovich Pál prépost építette. Minden bizonnyal ez volt a város első téglaépülete. A kápolna megjelenésében egyszerű, minden hivalkodástól mentes, a népies barokk stílusjegyeit viseli. Az előtte lévő mészkőkeresztek 1869-ben készültek, az épület körüli stációkat a hívek adományaiból 1880-ban állították. A műemléképület különlegessége […]

Részletek

A Szent István-plébániatemplom udvarán álló Immaculata-szobor (szeplőtelen fogantatás), a város első köztéri kőszobra, amely jelentős művelődéstörténeti és szakrális értékkel bír. A „kűkép” – ahogy azt az akkori makóiak nevezték –, eredetileg a város első római katolikus templomának bejárata előtt állt, valószínűleg 1760 és 1770 között készítették. A szobrot egy négyszögleges alapzaton álló oszlopon helyezték el. […]

Részletek

Minden településnek megvan a sajátos arca. Makó egyedülálló a kakastaréjszerűen ismétlődő, háromszög alakú tereivel. A háromszög alaprajzú teresedések gyakoriak történelmi, organikusan fejlődött településrészeken, különösen az alföldi városokban, falvakban. Makón az Aradi utca, Megyeház utca, Széchenyi tér mentén található háromszög alaprajzú terek sajátsága a sorozatban, az ismétlődésben rejlik. Az Aradi utca felől érkezve négy kisebb teresedés […]

Részletek

A görögkatolikusokat Stanislavich Miklós csanádi püspök telepítette be Makóra az 1740-es években. A közösség ezután igyekezett kialakítani saját intézményrendszerét. Ennek legfontosabb eleme a saját templom építése volt. Előbb egy vályogfalú, zsindelytetős imaházat létesítettek, majd 1778-ban Mária Terézia segítségével készült el a ma is álló szentegyház. Barokk stílusú, egytornyú épület. A mai toronysisak a 19. század […]

Részletek

Az országzászló emlékeztet az I. világháborút lezáró igazságtalan békediktátumra, melyet Magyarország kénytelen volt aláírni. Makón a Turul Szövetség kezdeményezte országzászló felállítását 1933-ban. Az emlékművet Loós Károly tervezte, és 1942-ben készült el. A II. világháborút követően az emlékműről a kettőskeresztet és a turulmadarat eltávolították, majd 1947-ben lebontották. Az emlékművet az épített környezet által megkövetelt arányosított és […]

Részletek

Makó egykori katolikus városrészén, Buják főutcáján, a Kálvária utcán álló gazdaház oromzata. A ház 1815-ben épült. Később átépítették, mai formáját 1975-ben nyerte el. Értékét Szűz Máriának az oromzat üvegezett, égszínkék fülkéjében álló nagyméretű, festett gipszszobra adja. Valószínűleg 19. századi munka, a szeplőtelen fogantatás tipikus megfogalmazása. Mária királynői méltóságában áll előttünk. Ártatlanságát jelző fehér ruhát visel, […]

Részletek

Makó város kiemelt fontosságú református műemléke. Makó egykor legnépesebb felekezetének első temploma, a méltóságteljességet sugárzó ún. Ótemplom 1774-ben épült fel. A szervezőmunka Szikszai György prédikátor érdeme. 1828-ban az északi felét kibővítették, mert növekedett a református vallású lakosság száma. A torony – épült: 1787/88 – sarkai lekerekítettek, széleit pilaszterek tagolják. A toronysisakot téglából falazták. Belső karzatát […]

Részletek