Ipari és műszaki megoldások
A „Nagyatáder” elnevezés Móra Ferenctől származik, ő illette ezzel a névvel a Nagyatádi kocsikat, melyek létrejötte Makóhoz kötődik. 1923. május 15-én Nagyatádi Szabó István (1863–1924) földművelési miniszter városunkba látogatott. A méntelep udvarán a tájfajta apaállatok megszemlélése alkalmával a körülötte csoportosult gazdáknak észrevételezte, hogy csudaszép fogatokat lát Makón. Az egyik gazdálkodó erre megjegyezte: „Nagyatádi kocsinak nevezték […]
A mezővárosi parasztság számára az egyik legfontosabb iparos a kovács volt. A mezőgazdasági ésközlekedési eszközök jelentős részét helybeli kovácsok és bognárok készítették, javították. Ez magyarázza,hogy számuk is jelentős volt mind a 19. században, mind a 20. század első felében. Céhüket is együttalakították meg 1815-ben. Fő tevékenységük a kocsik készítése volt. A kocsit a gazda a […]
Városunk 46 méter magas 800 köbméteres víztornyát a Söpkéz Gusztáv tervei alapján 1964–66 között a Hídépítő Vállalat építette. 1968-ban a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat helyezte üzembe. 1988-ban díszkivilágítást kapott, ezt 2009-ben felújították. 2010-ben a lakossági szavazatok alapján kék színű díszkivilágítást kapott, ami több kilométer távolságból ad irányfényt az éjszaka hazatérőknek. A Makó Térségi […]
Szakáts Gábor Makón született jómódú gazdálkodók gyermekeként 1892. 03. 17-én. Már 9 évesen faszénnel fűtött gőzgépet konstruált. Gimnáziumi tanulmányai után a Királyi József Nádor Műegyetemen tanult tovább és ezzel párhuzamosan elvégezte a szegedi Magyar Királyi Állami Felsőipari Iskola gépészeti szakát. Az I. világháborúban tüzértisztként szolgált, 1915-ben mutatta be az első találmányát, a K 76 néven […]
Makó első, a Maroson átívelő közúti fahídját 1878-ban építették, mely kiváltotta a korábban itt közlekedő köteles kompot. A hidat az 1883-ban meginduló vonatközlekedés igényei szerint vegyes üzemmódúvá alakították. A fahíd acélszerkezetre való kiváltására csak 1925-ben került sor, melynek terveit az ártéren átívelő másik két önálló vasúti hídéval együtt dr. Kossalka János készítette el. A mederpillérek […]
A Makó-Térségi Víziközmű Kft. szakmai hagyomány tiszteletből és a kulturális örökség megóvása érdekében a Tinódi u. 8/a alatti központja parkjában működése közel 20 éve során folyamatos fejlesztéssel kútmúzeumot hozott létre. A 18 darabból álló gyűjtemény az elsősorban a talajvízből és a rétegvízből történő vízszerzés, vízkiemelés különböző technikai megoldásait és eszközeit mutatja be. A kútmúzeumot a […]
Hajnal Antal 1838. szeptember 1-én született Makón. Édesapja református tanító volt. Felsőfokú iskoláit a budai Műegyetemen végezte, diplomáját 1859-ben vehette kézbe. Európai tanulmányutat követően Békés vármegye alkalmazta, majd magánmérnökként földmérési- és vízrendezési munkák mérnöki terveit készítette el. 1873-tól a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumban helyezkedett el, mint főmérnök. Folyószabályozási és a vasúti közlekedéssel kapcsolatos feladatai voltak. […]
Galamb József 1881. február 3-án született Makón. Iskolái után Németországban, majd az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol az autógyártásban helyezkedett el. Henry Ford közeli munkatársa lett, s 1907-től a T-modell tervezésében már döntő szerepe volt. Az autót, mely négy kerékre ültette Amerikát 1908-tól 1927-ig gyártották. A Ford T-modell, illetve alkatrészeinek fő konstruktőre volt. Társaival együtt, […]
Partner oldalak:
 |
 |
