Kulturális örökség
Joó Sámuel makói asztalosmester 1829-ben faragta és készítette el a makói belvárosi református templom napjainkban is használatban lévő padsorát. Oldallapjait szalagcsoportból kinövő, faragott babérfüzér díszíti. Az egyik pad előlapján olvasható: „A Makói Ref Sz Ekklésia készíttetett Joó Sámuel Asztalosmester által DVCCCXXIXdik esztendőben. Szent Jakab hava 7. napja”. A közel 200 éves padsor védett műemlék. […]
A modern újságírás atyjaként tisztelt Pulitzer József 1847-ben született Makón. A szülői ház egykor a Megyeház mellett, a mai Úri utca 4. szám alatt állt. A Pulitzer család a makói zsidó közösség egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb famíliája volt. Tagjai terménykereskedelemmel foglalkoztak, emellett boltjuk és üzletházuk is volt a piactéren. Pulitzer József nyolcévesen családjával együtt Pestre […]
Páger Antal Kossuth-díjas színművész 1899-ben született Makón. Apja csizmadiamester, anyja jegyszedő volt a makói Hollósy Kornélia Színházban, így már gyermekként találkozott a színház világával. Fiatalon műkedvelő előadásokon lépett fel, amelyek hatására színészként szerződtették. Kezdetben vidéki, majd budapesti színházakban játszott. Hamarosan a két világháború közötti Magyarország egyik legnagyobb színészévé, igazi sztárrá vált, aki a színpad mellett […]
Az emlékjelet Karsai Ildikó grafikus- és képzőművész tervezte. Kivitelezte: Bánvölgyi László szobrászművész és Bodó Jenő keramikus, üvegművész. A környezetterv alkotója: Török Péter tájépítész. A fekvő hasábformájú emlékjel (üvegtest) egy alacsony rézsün helyezkedik el. Az üvegtest fölületén az egykori zsinagóga homlokzati rajza látható. A zárt üvegtest belsejében rögzített, az örökkévalóságot szimbolizáló márványkövek helyezkednek el. Az emlékjel […]
A művésztelepet 2007-ben alapították. Olyan elődök hagyományát folytatja, mint Rudnay Gyula és tanítványai (1920-as évek), a Marosmenti Művésztelep (1971–1976), Makói Grafikai Művésztelep (1976–1995), Grafikai Alkotótelep (1996-), Makói Művésztelep (1991–2006). Alapításától sikeresen valósítja meg a célját, miszerint „modern szellemiségű alkotóműhelyként kíván a magyar képzőművészeti élet meghatározó szegmensévé válni.” 2007-ben szakmai szimpóziumot rendezett, majd 2008-tól évente megszervezi […]
Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől az egyik legrégibb és legismertebb közmondás, amelyik városunkhoz kapcsolódik. A szólás eredete a keresztes hadjáratokkal függ össze. A Szent Sírhoz igyekvő zarándokok érkeztek egy Accon (Akka, Acca, ma: Acre) nevű szentföldi kikötőbe. Innen gyalog vagy szamárháton tették meg az utat. Valószínű, hogy a fáradt zarándokok a rekkenő hőségben gyalogolva mondogathatták, […]
A Marosvidék kulturális, helytörténeti folyóirat 2000 augusztusa óta jelenik meg, Makón évente három alkalommal. A Maros folyó menti kulturális értékeket gyűjti össze határok nélkül, közkinccsé teszi, és fórumot biztosít mindazoknak, akik a múlt ismeretében tenni akarnak a jövő érdekében. A periodika 80 oldal terjedelemben jelenik meg alkalmazkodva az olvasóközönség megváltozott ízlésvilágához. A színes borítókon lehet […]
József Attila a hatvani kastélyból 1926. augusztus 10-én Espersit Jánosnak írt levelében nevezi így Makót. A 15 éves korában a városba érkező fiatalember egy hagymatermesztéssel, élénk hagymakereskedéssel foglalkozó, a függetlenségi politika szellemiségtől áthatott, sokszínű irodalmi hagyományokkal rendelkező közeget talál, amelynek alapján a Kelet fővárosának érzi Makót. Megszereti a várost, amely költői indulásának bölcsőhelye. Itt érezte […]
A Maros táncegyüttest 1957-ben alapította Kovács Lajosné Joó Margit, majd 1981-től újjászerveződött Tóthné Döme Mária vezetésével. Ma nemcsak Makó, de Csongrád megye kulturális életének is egyik meg[1]határozó színfoltja. Fő feladatának tekinti a magyarországi és a határainkon túli magyarság néptáncainak, hagyományainak, dalainak, viseleteinek gyűjtését, megőrzését, továbbéltetését, továbbadását. Mindezeket színpadi művek formájában mutatják be. Ma a táncegyüttes […]
Marczibányi István (Makó, 1752 – Buda, 1810) egykori csanádi alispán, királyi titkos tanácsos, aranysarkantyús vitéz. Budán, Pozsonyban és Nagyszombatban tanult, majd Egerben jogot végzett. Tehetős emberként támogatta az író-nyelvújító Kazinczy Ferencet, Révai Miklóst, Virág Benedeket. Értékes drágaság- és régiséggyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Az irgalmas rend számára 1806-ban megvette a Császár fürdőt, az Erzsébet-apácák […]
Partner oldalak:
 |
 |
