ezzel a kategorivála lehet megülömböztetni az értékeket a sima posztoktól.
Szakáts Gábor Makón született jómódú gazdálkodók gyermekeként 1892. 03. 17-én. Már 9 évesen faszénnel fűtött gőzgépet konstruált. Gimnáziumi tanulmányai után a Királyi József Nádor Műegyetemen tanult tovább és ezzel párhuzamosan elvégezte a szegedi Magyar Királyi Állami Felsőipari Iskola gépészeti szakát. Az I. világháborúban tüzértisztként szolgált, 1915-ben mutatta be az első találmányát, a K 76 néven […]
Makó első, a Maroson átívelő közúti fahídját 1878-ban építették, mely kiváltotta a korábban itt közlekedő köteles kompot. A hidat az 1883-ban meginduló vonatközlekedés igényei szerint vegyes üzemmódúvá alakították. A fahíd acélszerkezetre való kiváltására csak 1925-ben került sor, melynek terveit az ártéren átívelő másik két önálló vasúti hídéval együtt dr. Kossalka János készítette el. A mederpillérek […]
A Makó-Térségi Víziközmű Kft. szakmai hagyomány tiszteletből és a kulturális örökség megóvása érdekében a Tinódi u. 8/a alatti központja parkjában működése közel 20 éve során folyamatos fejlesztéssel kútmúzeumot hozott létre. A 18 darabból álló gyűjtemény az elsősorban a talajvízből és a rétegvízből történő vízszerzés, vízkiemelés különböző technikai megoldásait és eszközeit mutatja be. A kútmúzeumot a […]
Hajnal Antal 1838. szeptember 1-én született Makón. Édesapja református tanító volt. Felsőfokú iskoláit a budai Műegyetemen végezte, diplomáját 1859-ben vehette kézbe. Európai tanulmányutat követően Békés vármegye alkalmazta, majd magánmérnökként földmérési- és vízrendezési munkák mérnöki terveit készítette el. 1873-tól a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumban helyezkedett el, mint főmérnök. Folyószabályozási és a vasúti közlekedéssel kapcsolatos feladatai voltak. […]
Galamb József 1881. február 3-án született Makón. Elemi iskoláit és a polgári első három osztályát szülővárosában végezte. Józsefet érdeklődése korán a műszaki pálya felé vonzotta. 1896-tól a szegedi Fa és Fémipari Szakiskolában tanult, majd 1901-ben Budapesten, a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában fejezte be tanulmányait. Ezt egyéves önkéntes katonai szolgálat követte Polában, a hadiflottánál. A […]
Galamb József 1881. február 3-án született Makón. Iskolái után Németországban, majd az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol az autógyártásban helyezkedett el. Henry Ford közeli munkatársa lett, s 1907-től a T-modell tervezésében már döntő szerepe volt. Az autót, mely négy kerékre ültette Amerikát 1908-tól 1927-ig gyártották. A Ford T-modell, illetve alkatrészeinek fő konstruktőre volt. Társaival együtt, […]
A kereszthez a város történetének fontos emléke fűződik. Makón 1739-ben pestis (döghalál) pusztított. Több mint 500-an meghaltak. A csapás emlékére a szegedi út mentén Szent Rozália tiszteletére kápolnát építettek. Miután a kápolna elenyészett, helyére egy a Megváltó bádogalakjával ellátott fakeresztet állítottak. 1855-ben a fakereszt helyett Bálint Ferenc építtette a ma látható, a Megváltó kőből kifaragott […]
Makó egykor legnépesebb felekezetének második temploma Újvároson épült fel romantikus stílusban, 1882-ben. A terveket Bassenbach Aladár készítette, Szép Ferenc és Jókai István makói építőmesterek építették föl. A kelet-nyugati tengelyű templom nyugati homlokzatán 42 m magas tornyot húztak föl. A nyitott főbejárat tetőzetét négy korintoszi oszlop tartja. A nyugati karzat megvilágítását háromíves-záródású ablak tagolja, fölötte rózsaablakkal. […]
A Szent István tér különleges helyet foglal el a város épített örökségében. A tér egykor Makó katolikus városrészének (Buják) központja volt. Épületeiben, műalkotásaiban ma is érezhető ez a felekezeti jelleg. Zöld területtől és több műemléki jellegű épülettől körülvéve a tér közepén áll a vidék legnagyobb és legszebb barokk temploma. 1772-ben szentelték föl Szent István király […]
Szent István király makói lovas szobra Makó központjában, a Csanád vezér téren található. Alkotói Kiss Jenő Ferenc és Györfi Lajos. A szobor az államalapítás ezredik évfordulójára készült, s 2000. augusztus 20-án avatták föl. Az alkotás nyers kőtömbön áll, amelybe oszlopot faragtak jelképezve az uralkodó államalapítási tevékenységét. Az ötnegyedes szobor maga bronzból készült. A kezében zászlós […]
Partner oldalak:
 |
 |
