A neves református lelkész, a város első történetírója, Szirbik Miklós Makón született, majd Debrecenben és Göttingenben tanult teológiát. Makó városáról és annak református egyházról írt tanulmányában összegyűjtötte a város régmúltjára és jelenére vonatkozó adatokat, így munkája rendkívül értékes forrása még ma is a történeti és néprajzi kutatásoknak. Harminchat évig volt a makói eklézsia lelkésze, prédikátora. […]

Részletek

Szikszai György (Békés, 1738 – Debrecen, 1803) makói református lelkipásztor, debreceni esperes-lelkész, teológiai író, nyelvész. A tanulmányai elvégzése után három évig külföldre ment, majd 1765. április 5-én Makón kezdte el lelkészi szolgálatát, melynek során új templomot építtetett (1774), az iskolában második tanítói állást szerzett. Külföldi tapasztalatait felhasználva presbitériumot szervezett, igyekezett rendet teremteni a helyi szokások […]

Részletek

Az egészalakos, hatalmas festményt Návay Tamás főispán javaslatára rendelte meg a neves festőtől Csanád vármegye egy Deák Ferenc portréval együtt, 1868-ban. Erzsébet királynét a kiegyezést követő koronázás alkalmából a magyar koronázási díszben örökítette meg a festő. A felsőrész fekete bársonyderék, amit finom csipke díszít, igazgyöngy és gyémánt fűzéssel, a rövid csipkeujjakat nagy szalagcsokrok emelik ki. […]

Részletek

Siket István László Makón született 1934. június 2-án, Siket István és Felberbauer Etelka iparosok, úri szabók elsőszülött gyermekeként. Iskoláit Makón végezte a Kálvin téri Református Fiúiskolában, majd 5. osztálytól kezdve a Csanád Vezér Gimnázium tanulója lett. A szegedi tanárképző főiskolán a történelem szakot, majd később a mezőgazdasági gyakorlatok szakot is elvégezte. Az első munkahelye a […]

Részletek

Az úrasztalterítő fehér lenvászonból készült fémszálas aranyhímzéssel, vert aranycsipke szegéllyel. Közepén körbefutó felirata: „TISZTELETES KULIN DEMETER, JÓ SÁMUEL ÉS TSISZÁR JÁNOS URAIMÉK A MAKÓI SZ. EKKLÉSIÁBAN A SZ. ISTEN DITSŐSÉGÉRE ÖRÖMMEL TSINÁLTATTÁK 1757”. A szöveg közepén tulipánt idéző viráginda. Csongrád megye úrihímzés-emlékanyagából a makói úrasztalterítő az egyik legrégebbi darab. […]

Részletek

Erdődi Pál (1759-1804) makói asztalosmester készítette szószék. Harangalakú lábazatát palmettás levelek díszítik. A hangerősítő koronát harangvirág, mellvédjét faragott empir füzérek díszítik. A hangvetőt négy barokkos díszítésű kovácsolt vaselem tartja. A szószék eredetileg vörös, zöld és aranyszínű volt, majd fehér és kék, napjainkban fehér és arany színű. Védett műemlék. […]

Részletek

Joó Sámuel makói asztalosmester 1829-ben faragta és készítette el a makói belvárosi református templom napjainkban is használatban lévő padsorát. Oldallapjait szalagcsoportból kinövő, faragott babérfüzér díszíti. Az egyik pad előlapján olvasható: „A Makói Ref Sz Ekklésia készíttetett Joó Sámuel Asztalosmester által DVCCCXXIXdik esztendőben. Szent Jakab hava 7. napja”. A közel 200 éves padsor védett műemlék. […]

Részletek

A modern újságírás atyjaként tisztelt Pulitzer József 1847-ben született Makón. A szülői ház egykor a Megyeház mellett, a mai Úri utca 4. szám alatt állt. A Pulitzer család a makói zsidó közösség egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb famíliája volt. Tagjai terménykereskedelemmel foglalkoztak, emellett boltjuk és üzletházuk is volt a piactéren. Pulitzer József nyolcévesen családjával együtt Pestre […]

Részletek

Páger Antal Kossuth-díjas színművész 1899-ben született Makón. Apja csizmadiamester, anyja jegyszedő volt a makói Hollósy Kornélia Színházban, így már gyermekként találkozott a színház világával. Fiatalon műkedvelő előadásokon lépett fel, amelyek hatására színészként szerződtették. Kezdetben vidéki, majd budapesti színházakban játszott. Hamarosan a két világháború közötti Magyarország egyik legnagyobb színészévé, igazi sztárrá vált, aki a színpad mellett […]

Részletek

Az emlékjelet Karsai Ildikó grafikus- és képzőművész tervezte. Kivitelezte: Bánvölgyi László szobrászművész és Bodó Jenő keramikus, üvegművész. A környezetterv alkotója: Török Péter tájépítész. A fekvő hasábformájú emlékjel (üvegtest) egy alacsony rézsün helyezkedik el. Az üvegtest fölületén az egykori zsinagóga homlokzati rajza látható. A zárt üvegtest belsejében rögzített, az örökkévalóságot szimbolizáló márványkövek helyezkednek el. Az emlékjel […]

Részletek