A művésztelepet 2007-ben alapították. Olyan elődök hagyományát folytatja, mint Rudnay Gyula és tanítványai (1920-as évek), a Marosmenti Művésztelep (1971–1976), Makói Grafikai Művésztelep (1976–1995), Grafikai Alkotótelep (1996-), Makói Művésztelep (1991–2006). Alapításától sikeresen valósítja meg a célját, miszerint „modern szellemiségű alkotóműhelyként kíván a magyar képzőművészeti élet meghatározó szegmensévé válni.” 2007-ben szakmai szimpóziumot rendezett, majd 2008-tól évente megszervezi […]

Részletek

Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől az egyik legrégibb és legismertebb közmondás, amelyik városunkhoz kapcsolódik. A szólás eredete a keresztes hadjáratokkal függ össze. A Szent Sírhoz igyekvő zarándokok érkeztek egy Accon (Akka, Acca, ma: Acre) nevű szentföldi kikötőbe. Innen gyalog vagy szamárháton tették meg az utat. Valószínű, hogy a fáradt zarándokok a rekkenő hőségben gyalogolva mondogathatták, […]

Részletek

A Marosvidék kulturális, helytörténeti folyóirat 2000 augusztusa óta jelenik meg, Makón évente három alkalommal. A Maros folyó menti kulturális értékeket gyűjti össze határok nélkül, közkinccsé teszi, és fórumot biztosít mindazoknak, akik a múlt ismeretében tenni akarnak a jövő érdekében. A periodika 80 oldal terjedelemben jelenik meg alkalmazkodva az olvasóközönség megváltozott ízlésvilágához. A színes borítókon lehet […]

Részletek

József Attila a hatvani kastélyból 1926. augusztus 10-én Espersit Jánosnak írt levelében nevezi így Makót. A 15 éves korában a városba érkező fiatalember egy hagymatermesztéssel, élénk hagymakereskedéssel foglalkozó, a függetlenségi politika szellemiségtől áthatott, sokszínű irodalmi hagyományokkal rendelkező közeget talál, amelynek alapján a Kelet fővárosának érzi Makót. Megszereti a várost, amely költői indulásának bölcsőhelye. Itt érezte […]

Részletek

A Maros táncegyüttest 1957-ben alapította Kovács Lajosné Joó Margit, majd 1981-től újjászerveződött Tóthné Döme Mária vezetésével. Ma nemcsak Makó, de Csongrád megye kulturális életének is egyik meg[1]határozó színfoltja. Fő feladatának tekinti a magyarországi és a határainkon túli magyarság néptáncainak, hagyományainak, dalainak, viseleteinek gyűjtését, megőrzését, továbbéltetését, továbbadását. Mindezeket színpadi művek formájában mutatják be. Ma a táncegyüttes […]

Részletek

Marczibányi István (Makó, 1752 – Buda, 1810) egykori csanádi alispán, királyi titkos tanácsos, aranysarkantyús vitéz. Budán, Pozsonyban és Nagyszombatban tanult, majd Egerben jogot végzett. Tehetős emberként támogatta az író-nyelvújító Kazinczy Ferencet, Révai Miklóst, Virág Benedeket. Értékes drágaság- és régiséggyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Az irgalmas rend számára 1806-ban megvette a Császár fürdőt, az Erzsébet-apácák […]

Részletek

A magyar történelemtudomány egyik legkiemelkedőbb, nemzetközi hírű képviselője. Kutatómunkája a magyar történelem szinte minden korszakára kiterjedt. Tevékenysége különösen is jelentős a magyar középkor kutatása szempontjából. Számos szakcikke, könyve jelent meg. 1898-ban Makón született evangélikus családban. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban végezte. Diplomát a budapesti Eötvös kollégium tagjaként szerzett történelem-latin szakon, 1920-ban doktorált. 1922 és 1930 […]

Részletek

A Makói Videó- és Művészeti Műhely 1994-ben a vizuális művészetekre fogékony 10–25 év közötti fiatalok tehetséggondozását tűzte ki célul. Mára Magyarország egyetlen, széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező gyermek és ifjúsági filmes tehetséggondozó bázisává vált. Az el[1]múlt 20 évben Európán kívül más kontinenseken is ismertek, elismertek, sikeresek lettek a Makói Videóműhely alkotói, filmjei. Legfontosabb európai partnerek: Németország, […]

Részletek

A mindennemű vászon előállításához szükséges kendertermesztés, feldolgozás, a fonás és szövés az asszonyok feladata volt. Makón ezek közül leghamarabb a szövés maradt el, melyet a takácsok vettek át. Ezt erősíti meg a város első történetírója is, Szirbik Miklós 1835-ben írt munkájában, miszerint az asszonyok dolga a fonál előállítása, a takácsoké meg a szövés. Makón az […]

Részletek

A makói bútorművességnek megvolt a saját formanyelve, amely főleg a menyasszonyi ládákon tanulmányozható. A színek tüzessége rendkívül korán — előbb, mint bárhol az országban — megjelent. A makói szőrhímzések valóságos remekmunkák, de ezeket az utóbbi ideig hódmezővásárhelyi szőrhímzés néven tartották számon. A Néprajzi lexikon a hódmezővásárhelyi szőrhímzés szócikket három makói és egy vásárhelyi párnahímzéssel szemléltette. […]

Részletek