ezzel a kategorivála lehet megülömböztetni az értékeket a sima posztoktól.
A néprajzi szakirodalom Makót korsós központként tartja számon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a makói József Attila Múzeum néprajzi gyűjteményében fellelhető nagyszámú helyben készült kerámia. A hagyatéki leltárak, tűzvész okozta kárlisták már a 18. században igen nagy számú és fajtájú cserépedények használatáról ad tudósítást. Az előzmények itt is a fekete kerámiák lehettek. A makói […]
A Makói História a helyi József Attila Múzeum ismeretterjesztő, néprajzi, helytörténeti, irodalomtörténeti, művelődéstörténeti stb. cikkeket tartalmazó kiadványa. 1997-ben indult Forgó Géza szerkesztésében. 1997–2016-ig 34 száma jelent meg. Utolsó számát Nagy Gábor néprajzos szerkesztette. A Makói História 1997 és 2016 között összefogta a makói helytörténettel, művelődéstörténettel foglalkozókat. Cikkei közérthetően népszerűsítették Makó és térsége múltját, növelték a […]
A legenda szerint Rómában egy gazdag, előkelő házaspár templomot akart építtetni. Álmukban megjelent nekik Mária, aki tudtukra adta, hogy oda építsék a templomot, ahova másnap reggel hó esik. A hó az Esquilinus hegyére hullott. A templom felépült, s ez lett a S. Maria Maggiore-katedrális. Főoltárképe csodatévő kegyképpé vált. Erről illetve ennek másolatairól később több újabb […]
A makói bútorművességnek megvolt a saját formanyelve, amely főleg a menyasszonyi ládákon tanulmányozható. A színek tüzessége rendkívül korán — előbb, mint bárhol az országban — megjelent. Robosztus ládákkal a gazdalányokat házasították ki, a könnyedebb, faragott lábút, keskeny fiókút, álfiókút a hagymakertészek leányai kapták. A láda homloklapját méretben, véséssel, színhatással uralta a két tulipánmotívum. Födelének belső […]
A fehérhímzést vagy a lyukhímzést összefoglalóan Dél-Alföldinek szokták emlegetni, a megye valamennyi településén megtalálható volt. Mára a legtöbb ilyen típusú hímzéseket a Móra Ferenc Múzeum, a Tornyai János Múzeum és a József Attila Múzeum néprajzi gyűjteményei őrzik. A legkorábbi gyűjtésekkel ezen területről a szegedi múzeum rendelkezik, így a szegedi Nagytájról, Apátfalváról és Makóról. Mára nagyságrendileg […]
A Makói Ifjúsági Művésztelep 2001-ben kezdte meg működését. 2004- től Makó és Térsége Ifjúsági Művésztelep néven folytatja munkáját. Az országosan is egyedülálló, Makón működő ifjúsági művésztelepünk iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A városban és térségében élő fiatal tehetségek fellegvárává vált. A résztvevők sajátos szakmai ismereteket a munkát irányító művésztanárok segítségével sajátíthatják el. A műalkotások minden […]
A török kiűzése után, 1699-ben az elnéptelenedett Makó rekolonizációjára a Magyar Királyi Kamara kiváltságlevelet adott ki, amelyben a hazatelepülő makóiakat négy évre felmentette minden adó és szolgálat alól. A kiváltságlevél hatására gyorsan benépesült Makó. A város újkori történetét innen datáljuk. Kiadásának az évfordulóján, május 7-én tartja a város a makói városnapot. […]
Az 1994-ben alapított Magán Zeneiskola kiemelten fontosnak tartja növendékeink művészeti csoportokban, zenekarokban való részvételét, így az iskolában megalapítása óta működik zenekar, mely mára közel 80 főből álló, sikeres, országosan és nemzetközileg elismert koncert fúvószenekarrá fejlődött. A zenekar alapító karnagya: Dr. Csikota József, a makói Magán Alapfokú Művészeti Iskola és Zeneművészeti Szakképző Iskola Makó igazgatója, a […]
A makói Magán Zeneiskola 1994-es alapításakor célul tűzte ki, hogy lehetővé tegye – szociális helyzettől függetlenül – hogy a Makón és térségében élő növendékek lehető legszélesebb köre minél több művészeti ágban, a legmagasabb szakmai színvonalon vehessen részt az alapfokú művészetoktatásban. Az intézmény tevékenysége által közel 25 éve több mint 1000 térségben élő gyermek számára biztosítja […]
Partner oldalak:
 |
 |
