ezzel a kategorivála lehet megülömböztetni az értékeket a sima posztoktól.
Kocsis Imre Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész, Makó városa díszpolgára, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetettje. Makón született 1940. február 4-én, 2015. március 28-án hunyt el Budapesten. 1959-66 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Kmetty János, Kádár György és Z. Gács György voltak. 1969-től tanított a Képzőművészeti Főiskolán (Magyar Képzőművészeti Egyetemen), 1991-től a Képgrafikai Tanszék […]
A mártírhalált halt tudós, neológ főrabbi Kecskeméten született 1874-ben. A rabbiképző elvégzése után bölcsészdiplomát szerzett. 1896-ban hívták meg a makói neológ zsidó közösség élére, melynek negyvennyolc éven át, a deportálásig szellemi vezetője volt. Rabbiként és tudósként is országos hírnevet szerzett, a szegedi egyetem magántanára volt. Híveivel együtt 1944. június 16-án deportálták, valószínűleg Auschwitzban ölték meg. […]
Karsai Ildikó grafikusművész több egyéni és csoportos kiállításon mutatta be alkotásait, amelyeket szakmai zsűrik jutalmaztak. Művésztelepek tagja, a Natura Művésztelep vezetője. Tagja Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE). Az 1990-es évektől Makó város arculatának megjelentetésében is szerepet vállalt. Logókat, meghívókat stb. tervezett. 1999-től készíti Makó építészeti emlékeit bemutató grafikáit, amelyek méltóképpen ismertetik a város építészeti múltját, […]
Justh Gyula a századforduló jelentős szabadelvű politikusa, Makó és Csanád megye függetlenségi 48-as párti képviselője, 1905 és 1909 között a képviselőház elnöke. Politikusként a demokratikus szabadságjogok és az általános választójog elkötelezett híve. Ady egy bomlott korszak hősének, a második Bocskainak nevezte, kortársa, Beck Lajos pedig a következőket írta róla: Justh „az új idők nagy ébresztője, […]
Az I. világháborúban mintegy 8500 makói katona vett részt, és 1300-an haltak hősi halált. Már 1921-ben fölmerült a gondolat, hogy emlékművet állítsanak nekik. A költségeket a város, adakozások és jótékonysági rendezvények fedezték. A kiírt pályázatot Pásztor János nyerte meg. A szoborcsoportot a főtéren állították föl, és 1929. szeptember 29-én, Szent Mihálynak, a mennyei seregek vezérének […]
Az első világháborúban fémek hiánya miatt a templomok harangjait is feláldozták, és anyagukból fegyvereket készítettek. Makóról több harangot is elszállítottak. 1917. február 8-án a belvárosi református ótemplomban leszerelték a nagyharangot. Az elszállított harangok pótlása súlyos terhet jelentett az egyházközségnek, de már 1922-ben megkezdték a szükséges pénz összegyűjtését. Ebben nagy szerepe volt dr. Galamb Sándornak, az […]
Homonnai Nándor fényképész 1904 és 1927 között működtette műtermét Makón, majd halála után fia és felesége folytatta mesterségét. 16616 db üvegnegatívját dr. Péter László gyűjtötte be 1951-ben a múzeum részére. Az állományban irodalomtörténeti (József Attila, Móra Ferenc, Juhász Gyula stb.), a helyi zsidóságra vonatkozó és a sajátos makói paraszt-polgári fejlődést reprezentáló, valamint várostörténeti fényképek találhatók. […]
Hadik Magda nemzetközileg elismert, minősített, országosan ismert művész, aki Makót tekintette szülővárosának. Számos kitüntetés birtokosa, Csurgó város díszpolgára, alkotásai a világ számos helyén megtalálhatók. 1914. május 31-én született Ópécskán, elemi és gimnáziumi tanulmányait Makón végezte. Osztályfőnöke dr. Galamb Ödön volt. Barátai bíztatására sikeresen felvételizett a Képzőművészeti Akadémiára, ahol 1953-ban diplomázott. A főiskolán mesterei voltak: Pátzai […]
A görögkatolikus temetőt 1777-ben nyitották a város keleti részén, egy kiemelkedő löszháton. Árokkal, sövénnyel vették körül. Ettől fogva idetemetkeztek a görögkatolikus hívek. A sírjelek többsége bizonyára fából készült. A tehetősebbek azonban kőből állítattak síremléket. Közéjük tartozott a nemes Szilvásy család. Szerencsés módon Szilvásy Mihály és családjának 1874-ből való síremléke máig megmaradt. A barokk korban kedvelt […]
Erdélyi Vazul 1794-ben született Makón szegény zsellércsaládban. Nagyváradon a premontrei gimnáziumban tanult, ott kapta az Árgyelán helyett az Erdélyi vezetéknevet. A tehetséges fiút papi pályára irányították. 1842-ben nevezték ki görögkatolikus püspöknek. Jelentős szerepe volt a román érseki tartomány és az erdélyi román egyházmegyék felállításában. Nagyváradon hunyt el 1862-ben. A talpas keresztet 1844- ben ajándékozta szülővárosa […]
Partner oldalak:
 |
 |
