Az 1890-es években „hagymakrach” volt a környéken. Ebben az időben több makói hagymás ment a megélhetés kenyeréért más vidékre dolgozni. Így többek között néhányan Arad megyébe, Gurahoncra, Kavicsbányába. Itt láttak egy kavicsosztályozó gépet, amelynek alapján a következő évben Makón, már el is készült a dughagyma osztályozására szolgáló forgatós rosta a makói mesteremberek készítésében. A forgatós rosta teljesen fából készült, kivéve az összefogatásra szolgáló szögeket és a szállításhoz alkalmazott kerekeket. 175 cm hosszú, 135 cm magas és 85 cm széles. Ez egy 10 fokos lejtéssel épített, kívül 8 szögletű henger, belül 6 szögletű henger, amely bizonyos távolságra pálcás szerkezetű. A pálcák távolságának megfelelően osztályozza, a dughagymát. A garatba beöntött dughagyma, forgatással gurul lefele és a leguruló hagyma a két mérettávolságú pálcák között a rosta két oldalán hullik ki. A legnagyobb méretű pedig a rosta legvégén. Ez a szerkezet egyedül a mi vidékünkön van és volt használatban. Kizárólag Makón szolgálta a hagymatermesztést az 1890-es évektől napjainkig. Az 1960-as évek közepétől a TSz-ekben több nagy teljesítményű, hasonló elven működő dughagymaosztályozót készítettek fémből. Ezek közül még egy-kettő ma is használatban van, pl. egy a Vizi István és Társai Kft. királyhegyesi telephelyén.