Makó egykor jelentős számú, a lakosság 4–6 %-át kitevő neológ és ortodox zsidó lakossággal rendelkezett. Schweitzer Fábián (1778–1856), a zsidó közösség jegyzője, a hitközségi iskola igazgatója mondotta az első magyar nyelvű szónoklatot 1814-ben I. Ferenc király hadjáratról való szerencsés visszaérkezése alkalmából. A város és Magyarország kulturális életének meghatározó szereplői voltak pl. Makai Emil, Kecskeméti Ármin, a Kecskeméti-testvérek, Gonda László stb. A helyi zsidóság többsége a holokausztban pusztult el. Legnagyobb temetőjük Makó-Jángorban található. Itt áll az ún. angyalos sírkő, amelyet vörös mészkőből faragtak Nehemia Engel emlékére. Az angyal utal az elhunyt nevére, de az ábrázolás országos kitekintésben is ritkaság, mert a zsidó vallás szerint a temetőkben nem ábrázolnak emberi alakot.