Dessewffy Sándort 1890-ben szentelték püspökké, ezután látogatta meg városunkat. Ekkor hangzott el tőle: „Áldom a gondviselést, mely engem Makóra vezetett.” Szerette Makót. Szinte több időt töltött itt, mint székhelyén, Temesvárott. Ez alapján szárnyra kelt a hír, miszerint a püspökség új székhelyéül Makót jelöli ki. Kezdeményezte és 80 ezer koronával támogatta a makói gimnázium fölépítését. Tettéért 1893-ban a város díszpolgárává választotta. Segítette a makói faszínház létrehozását, a Szent István Közkórház fölszerelését. Felújíttatta és kibővíttette a Korona Szállót, létrehozta a mai Petőfi park elődjét, megépíttette a város első víztornyát. Ő volt az 1901-es makói ipari és mezőgazdasági kiállítás egyik fővédnöke. Támogatta az újvárosi római katolikus templom építését. Kegyúrként gondoskodott arról, hogy a makói görög katolikusoknak magyar érzelmű papjuk legyen. Távol állt tőle minden felekezeti vagy vallási egyenetlenség. A városban 1946-ig tér volt róla elnevezve, érdemeit ma emléktáblák őrzik.