A Csanádi-puszták ún. elsődleges, ősi szikesek, a holocén bükkfázisának szikeseivel folytonos kapcsolatban állnak. A Montág-puszta a Csanádi-puszták középső tagja Makó-Rákostól északkeletre a tótkomlósi és a csanádalberti út között terül el. Nyugati oldalán helyezkedik el egy nagykiterjedésű időszakos mocsár, a Nagy[1]Zsombék. A mocsaras területeken virít a védett kisfészkű aszat, az ecsetpázsitosok aljában pedig a szintén védett egyvirágú here. Nedvesebb években combig érő vizek alakulnak ki, amelyben megjelennek a fehér tippanosok, a zsiókások, és a tavikákások. Számos madár mellett nagy telepekben költ itt a fattyú- és a fehérszárnyú szerkő. A mélyebb vizeken a gyékényesek és a nádasok uralkodnak. Száraz években viszont ecsetpázsitosok, füves szikespuszták csenkeszesei jellemzik a tájat. A Nagy-Zsombék gazdag vízivilágának köszönhetően 2008-ban a Montág-pusztát is felvették a nemzetközi jelentőségű, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, vizes élőhelyek közé.